Miért a Hőszivattyúk?/ Mi az a hőszivattyú?
A hőszivattyúk egyre népszerűbbek, ha fűtéskorszerűsítésről vagy az otthoni fűtési-hűtési megoldásokról van szó. A hőszivattyúk által biztosított rugalmasság, hatékonyság, hosszú távú kedvező megtérülés és az alacsonyabb környezetszennyező hatás csak néhány azon okok közül, amiért manapság az eddigi, fosszilis tüzelőanyagokat használó technológiákat egyre inkább a megújuló energiával működő hőszivattyúkra cserélik.
A kormányok európaszerte szintén felismerték, hogy a hosszú távú fenntarthatóság és a karbonsemlegesség elérésére irányuló stratégiák megvalósítása érdekében a hőszivattyúk jelenthetik a jövőt, így Európában és hazánkban is különböző ösztönzőket vezetnek be a hőszivattyúk elterjesztése érdekében.
Az alábbiakban bemutatjuk a hőszivattyúk működését, és megvizsgáljuk, hogy kinek érdemes ezt a korszerű fűtési – hűtési megoldást választani. Lássunk néhányat a legfontosabb kérdések közül a hőszivattyúk témakörében.
Mi is az a hőszivattyú?
A hőszivattyú lényegében olyan technológia, amelynek alkalmazása során energia felvétele történik egy adott forrásból (levegő, föld, víz), és az energia leadása egy másik helyszínen történik meg a kívánt vagy szükséges hőmérsékleten. Számos hőszivattyú található meg a háztartásokban, például a hűtőszekrény vagy a ruhaszárítógép is ilyen technológiát alkalmaz. A hagyományos értelemben vett hőszivattyús fűtési rendszer egy olyan épületgépészeti megoldás, amely a fűtés mellett biztosítja a hűtést és a melegvíz-előállítást is.
Maga a hőszivattyú-berendezés általában egy kültéri és egy beltéri egységből áll (osztott rendszer), de létezik monoblokk változata is. A monoblokk kivitel esetén a hőszivattyú egyetlen berendezésből áll, amelyet kültérben helyeznek el. Tehát, nincs szükség beltéri egységre, csak a vezérlés és igény esetén a melegvíz tartály foglal helyet a beltérben. A kültéri egység a levegőből, a talajból vagy a vízből nyert energiát (meleg vagy hideg) használja fel, továbbítja azt a beltéri egységhez, amely ezután kezeli a hőmérséklet-változást, és biztosítja az igény szerinti fűtést, hűtést, valamint a meleg vizet, attól függően, hogy milyen típusú hőleadókhoz csatlakoztatták őket.
Hogyan működik a hőszivattyú?
A hőszivattyú működésének folyamatát nagyon leegyszerűsítve a következőképp lehet a legjobban elmagyarázni: a hőszivattyú afféle körként működik, amely hőenergiát vesz fel a talajból (geotermikus változat) vagy szimplán a környezeti levegőből (levegő-víz), és a hűtőközeg segítségével megfelelő hőmérsékletűre fűti vagy hűti a rendszerben keringő vizet, amit a hőleadókon keresztül fűtésre vagy hűtésre tudunk használni, vagy használati melegvizet készíteni.
Felújítás, korszerűsítés esetén a hőszivattyú bizonyos esetekben meglévő hőleadókhoz is csatlakoztatható, például meglévő padlófűtéshez, vagy újabb típusú radiátorokhoz. A hőszivattyú működése a hőenergia előállításának tekintetében tér el a hagyományos fosszilis rendszerektől, nem pedig a hő elosztásának tekintetében: a hőszivattyú a hő előállításához szükséges tüzelőanyag elégetése helyett a hűtőközeg elpárolgását és kondenzációját használja ki.
Milyen típusú hőszivattyúk léteznek?
A hőszivattyúknak többféle típusa létezik. A megfelelő típus kiválasztásához mindenképp érdemes szakember segítségét kérni, aki az ingatlan típusától, energetikai jellemzőitől függően segít a választásban. A leghatékonyabb megoldásnak az alacsony hőmérsékletű levegő-víz hőszivattyú tekinthető, mert ehhez elegendő az alacsonyabb vízhőmérséklet is (nem kell annyi energia a víz magasabb hőmérsékletre melegítéséhez), és ha azt padlófűtéssel vagy felületfűtéssel valósítjuk meg, akkor a rendszer tehetetlenségéből adódóan sokáig tartja a hőt is.
Környezetbarát a hőszivattyú működése?
A hőszivattyúk működésükhöz megújuó energiát használnak. A hőszivattyú a telepítés után teljes mértékben képes kiszolgálni a fűtési és melegvíz-ellátási szükségleteket, és sokkal hatékonyabban teszi ezt a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánnal összehasonlítva. Ennek köszönhetően nevezhetjük a hőszivattyúkat a manapság elérhető egyik leggazdaságosabb és legkörnyezetbarátabb fűtési megoldásnak. Ráadásul, ha még napelemet is telepíttetünk, és a napelem által termelt energiát használjuk a hőszivattyúhoz, akkor gyakorlatilag lenullázhatjuk a rezsiköltséget, és ezzel a hőszivattyúk az összes szükséges hőenergiát megújuló forrásból képesek biztosítani, bármiféle, a működésből származó károsanyag-kibocsátás nélkül.
Megéri beruházni a hőszivattyúkba?
Kétségtelen, hogy a hőszivattyús rendszer telepítése kezdetben jelentős beruházást igényel, ami általában többe kerül, mint a hagyományos fosszilis tüzelésű kazán felszerelése. A beruházás összes költsége több tényezőtől is függ, például a választott hőszivattyú típusától, a ház méretétől, illetve attól, hogy a hőszivattyút milyen berendezésekhez, hőleadókhoz csatlakoztatják, például meglévő radiátorokhoz.
A jelentős befektetés ellenére a hőszivattyú élettartama alatt a kényelemnek, a megbízhatóságnak és az alacsonyabb energiaszámláknak köszönhetően elért megtérülés messze felülmúlja a költségeket. A hőszivattyúban felhasznált minden egyes kilowatt villamos energia 3-4 kilowatt megújuló, a levegőből kinyert hőenergiát jelent – ez pedig 300-400%-os hatékonyságjavulásnak felel meg. A hőszivattyú is akkor tud igazán hatékonyan működni, ha “nem szökik az energia”, azaz ha felújításról van szó, akkor a szigetelésre és a nyílászárócserére szintén áldozni kell.
Kétségtelen, hogy nagy döntést kell hoznunk, ha egy számunkra új technológiát választunk a megszokott fosszilissal szemben. Ezért elengedhetetlen, hogy szakemberrel konzultáljunk, aki segít a megfelelő típus kiválasztásban, és útmutatást nyújt a tennivalókban annak érdekében, hogy gondtalan legyen a telepítés és a későbbi működtetés is. Sajnos egy jó rendszer is okozhat problémákat a felhasználónak, ha nem megfelelően méretezték vagy hiba csúszott a telepítésbe.
