A hőszivattyúk népszerűsége rohamosan növekszik…

A hőszivattyúk népszerűsége rohamosan növekszik, amikor otthonunk fűtéskorszerűsítéséről vagy hatékony fűtési-hűtési megoldásokról beszélünk. Rugalmasságuk, kiemelkedő hatékonyságuk, kedvező hosszú távú megtérülésük és alacsony környezeti terhelésük miatt egyre többen váltják le a hagyományos, fosszilis tüzelőanyagokkal működő rendszereiket ezekre a modern, megújuló energiát hasznosító berendezésekre.

Európa-szerte a kormányok is felismerték, hogy a hosszú távú fenntarthatóság és a karbonsemlegesség eléréséhez a hőszivattyúk jelenthetik a kulcsot. Ennek megfelelően kontinensünkön és hazánkban is különböző támogatási programokat indítottak a technológia szélesebb körű elterjedése érdekében.

Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a hőszivattyúk működési elvét, és segítünk eldönteni, hogy kinek lehet ideális választás ez a korszerű fűtési-hűtési rendszer. Válaszolunk a leggyakrabban felmerülő kérdésekre a témában.

Mi is valójában a hőszivattyú?

A hőszivattyú olyan innovatív technológia, amely energiát nyer ki egy forrásból (levegő, talaj vagy víz), majd ezt az energiát egy másik helyszínen, a kívánt hőmérsékleten adja le. Érdekes módon számos háztartási készülékünk is hőszivattyús elven működik, például a hűtőszekrény vagy a ruhaszárítógép. A hagyományos értelemben vett hőszivattyús rendszer azonban egy komplex épületgépészeti megoldás, amely nemcsak fűtést, hanem hűtést és melegvíz-előállítást is biztosít.

A hőszivattyú-berendezés jellemzően egy kültéri és egy beltéri egységből áll (osztott rendszer), de létezik monoblokk változata is. A monoblokk kivitel esetében a teljes berendezés a kültérben kap helyet, így beltérben csak a vezérlőegységet és igény szerint a melegvíz-tárolót kell elhelyezni. A kültéri egység a környezetből (levegő, talaj, víz) nyert energiát továbbítja a beltéri egységhez, amely aztán az igényeknek megfelelően biztosítja a fűtést, hűtést vagy melegvizet, a csatlakoztatott hőleadó rendszerektől függően.

Hogyan működik a hőszivattyú?

A hőszivattyú működését leegyszerűsítve így írhatjuk le: egy körfolyamat során hőenergiát von ki a környezetből (talajból geotermikus változat esetén, vagy a levegőből levegő-víz típusnál), majd ezt a hűtőközeg segítségével olyan hőmérsékletűre alakítja, amely alkalmas a rendszerben keringő víz felfűtésére vagy lehűtésére. Ezt a vizet aztán különböző hőleadókon keresztül használhatjuk fűtésre, hűtésre vagy használati meleg víz előállítására.

Felújítások, korszerűsítések esetén a hőszivattyú gyakran csatlakoztatható a meglévő hőleadó rendszerhez is, mint például padlófűtéshez vagy modern radiátorokhoz. A hőszivattyú működésének lényegi különbsége a hagyományos rendszerekhez képest a hőenergia előállításának módjában rejlik: tüzelőanyag elégetése helyett a hűtőközeg halmazállapot-változásait (elpárolgás és kondenzáció) használja ki.

Milyen típusú hőszivattyúk léteznek?

A hőszivattyúknak számos típusa elérhető a piacon. A megfelelő típus kiválasztásához mindenképpen érdemes szakember tanácsát kérni, aki az ingatlan jellemzőinek ismeretében tud optimális megoldást javasolni. A szakértők szerint az alacsony hőmérsékletű levegő-víz hőszivattyúk kínálják a leghatékonyabb megoldást, mivel ezek alacsonyabb vízhőmérséklettel is működőképesek (így kevesebb energiát igényel a víz felmelegítése). Különösen hatékony a rendszer, ha padlófűtéssel vagy más felületfűtéssel kombináljuk, amelyek a rendszer tehetetlenségének köszönhetően hosszú ideig képesek tartani a hőt.

Környezetbarát-e a hőszivattyú működése?

A hőszivattyúk működésük során megújuló energiát hasznosítanak. Telepítés után teljes mértékben képesek kielégíteni egy otthon fűtési és melegvíz-ellátási igényeit, mindezt lényegesen hatékonyabban, mint a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok. Ezért tekinthetjük a hőszivattyúkat napjaink egyik leggazdaságosabb és legkörnyezetkímélőbb fűtési megoldásának.

Ha a rendszert napelem-telepítéssel is kiegészítjük, és az így megtermelt energiával üzemeltetjük a hőszivattyút, gyakorlatilag nullára csökkenthetjük rezsiköltségeinket. Ebben az esetben a hőszivattyú az összes szükséges hőenergiát megújuló forrásból biztosítja, bármiféle károsanyag-kibocsátás nélkül.

Megéri beruházni a hőszivattyúba?

Tagadhatatlan, hogy egy hőszivattyús rendszer telepítése kezdetben jelentős beruházást igényel, amely általában meghaladja egy hagyományos fosszilis tüzelésű kazán bekerülési költségét. A teljes beruházási összeg számos tényezőtől függ, többek között a választott hőszivattyú típusától, a ház méretétől, valamint attól, hogy milyen hőleadó rendszerhez csatlakoztatjuk a berendezést.

A komoly kezdeti befektetés ellenére a hőszivattyú élettartama alatt nyújtott kényelem, megbízhatóság és az alacsonyabb energiaszámlák révén elért megtakarítás messze felülmúlja a költségeket. A hőszivattyú minden felhasznált kilowatt villamos energiából 3-4 kilowatt megújuló, a környezetből kinyert hőenergiát képes előállítani – ez 300-400%-os hatékonyságjavulást jelent. Fontos megjegyezni, hogy a hőszivattyú akkor tud igazán hatékonyan működni, ha az épület megfelelően szigetelt, ezért felújítás esetén a szigetelésre és a nyílászárók cseréjére is érdemes figyelmet fordítani.

Bár kétségtelenül komoly döntés egy új technológiára váltani a megszokott fosszilis rendszerekkel szemben, a hosszú távú előnyök egyértelműek. Ezért elengedhetetlen a szakemberrel való konzultáció, aki segít a megfelelő típus kiválasztásában és útmutatást nyújt a telepítés és működtetés kérdéseiben. Fontos megjegyezni, hogy még a legjobb rendszer is okozhat problémákat, ha nem megfelelően méretezik vagy hibásan telepítik.